A hastánc több ezer évvel ezelőtt Észak-Afrika és Egyiptom környékén keletkezett, hamar elterjedt többi arab országban, és igen későn került át Európába és a tengerentúlra. Eredetileg nem színpadi tánc volt, hanem az arab asszonyok egymás között táncoltak, egymást tanították a táncra. Ennek az emlékét őrzi az a marokkói és algériai tradíció, hogy a házasság előtt az anyós előtt kell a leendő feleségnek a tánctudását bizonyítania.
A hastánc eredetileg termékenységi tánc volt: a szülő nőt körbevették a törzs nőtagjai, és ismétlődő hasmozdulatokat végezve táncoltak körülötte, ezzel mutatva, hogy milyen mozgásokat végezzen szülés közben. Bizonyos vonásaiban a hastánc a mai napig kapcsolódik a termékenység gondolatához: Egyiptomban ma sem képzelhető el esküvő hastánc nélkül, és szokássá vált az is, hogy fényképet készítenek, amelyen a fiatal pár a táncosnő hasára teszi a kezét, ezzel szimbolizálva vágyukat, hogy a kapcsolat termékeny legyen.